2006. augusztus 9., szerda
”Visszatértem”, mondhatnám, de mondom is! Ha jól megnézem, akkor tényleg ideje volt, hisz az óta nagyon sok minden történt velem. Vettem egy új autót a régi mellé, kimondottan városi járgány, de annyi erő van benne, hogy csak nézek, persze hozzá járul az is, hogy meg van egy kicsit spékelve. Ha valaki tudni szeretné, akkor elmondom, hogy egy SUZUKI SWIFT 3 ajtósról van szó, persze teljes extrával.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy találkoztam egy tündéri lánnyal. A legnagyobb persze az, hogy van egy macskája, ami olyan, mint ő, teljesen saját egyéniséggel rendelkezik, ami tetszik nagyon. Meséljek róla? Nem, nem fogok, már csak, azért sem mert mikor mindig előre ittam a medve bőrére, akkor sosem jött össze.
De ígérem, hogy legközelebb írni fogok róla!!!!!!!!!!!!!!!
21:40
Elgondolkodni azon, hogy miért van az, hogy nem ismerjük a másikat, de mégis kialakítunk róla egy képet, ami persze téves, de nem is érdekel, hogy megismerjük jobban, de ragaszkodunk ahhoz a téveszméhez, ami bennünk van.
Miről is van szó? Mondok egy példát: Megismersz valakit, de ritkán találkozol vele, de azt is lopva. Amit látsz róla, csak annyi, ami épp a helyzet adja. Ezért kialakul egy olyan kép, ami egy bizonyos szempontból nem a valóságnak megfelelő! Most jöhet a kérdés, hogy miért van ez? Egyszerű a válasz… csak azért lehet, mert nem figyeltél rá kellőképpen, vagy nem érdekel, hogy mit mond, vagy csak a felszínét akartad megismerni, de lehetne még sorolni a listát!
Belefárad az ember abba, hogy mindig az igzát mondja, és azon van, hogy amit elképzelnek róla, az téves.
14:52
Jó rég voltam itt, már nem is tudom az idejét, de ez csak azért lehetet, mert jó volt minden.
De ez csak mostanáig tartott, miért hittem azt, hogy vannak még mesék… nem is tudom! Az ember úgy érzi belül, hogy megtalálta azt, akit maga mellé képzelt, de ez nem így van. Miről is beszélek? Egyszerű, egy olyan kapcsolatról, ami szépnek és jónak indult, de menetközben semmivé lett. Miért? Talán, mert hagytuk, hogy azzá legyen. Volt benne hazugság mások felé, letagadás a külvilágnak, szeretett elnyomása egy másik ember miatt! Így nem volt nehéz elhidegülni a másiktól, szerintem. Bár sokszor volt az, hogy megpróbál beszélni az ember a másikkal, de sajnos már ez sem segített.
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, talán azzal, hogy volt egy elképzelésem a társ fogalmával kapcsolatban, és én ezt akartam megvalósítani, ami sajna nem sikerült. Nem tudom elképzelni azt, hogy valaki nem tudja eldönteni, hogy mit akar, s mit szeretne. Arról nem is beszélve, hogy még saját magát is leírja, na, nekem itt telt be a pohár. Mikor valaki úgy viselkedik, hogy ő egy béna egy kapcsolatban, és ezt még el is hiszi, és tényként kezeli az olyan részeket is, amiben a pár gondolata és segítsége lehetetlen, akkor tényleg nincs mit tenni. Persze most lehetne kérdezni, hogy mit tettünk az ügy érdekében, hogy ez ne történjen meg… erre sajna nem tudok mit válaszolni, mert nem vagyok olyan, aki csak azt foglya felsorolni, amit én tettem. Volt mindkét félről áldozatvállalás, de sajna nem segít, ha le is írnám.
Fáj, ezt nem tagadom, hisz mikor egy család gondolatáról beszél az ember, akkor tényleg úgy érezzük, hogy megtaláltuk azt az embert, akit magunk mellé teremtett az úr! De ilyen csak a mesében van.
Nézem az embereket és látom, hogy ki boldog és ki nem, látom a kapcsolatában az érzést és a vágyat, de látom azt is, mikor csak megvannak egymás mellett és kész. Igen, nehéz egy kapcsolat megtartása, de ha hiszünk benne, akkor jöhet bármi, túléli azt a bonyodalmat. De ha nem hiszünk magunkban, vagy ha valaki tanácstalan, és leírja magát, mert még nem volt olyan kapcsolata, amiben megbízhat a másikban, akkor az, jobban teszi, ha lehúzza magát. Ha valaki alkalmatlannak találja magát, mert eddig mindig szarul jött ki egy kapcsolatból… főleg úgy, hogy még nem is tudod rá számítani, csak a családjára… az, miért nem ad egy esélyt annak, aki tényleg közel került hozzá. Ja, hogy elment az érzés!? Miért hagytuk!? Talán, azért mert nem szenteltünk több figyelmet, csak avval voltunk elfoglalva, hogy meg ne tudják mások. Letagadni és mások szemébe mást, mondani… annak ellenére, hogy ők tudták… így tényleg nincs értelme. Mindig azt nézni, hogy meg ne tudja más, mindig csak lopva s sötétben, elcsenni néhány percet vagy pillantást. Na, ez a gáz!Gondolom mindenki, ismeri azt az érzést, mikor szeretsz nagyon valakit? Na, ez voltam én!!
A másik milyen volt? Ő, elfojtotta ezt az érzést, hogy ki ne derüljön a kapcsolat.
Ez neked szól!
Ha nem vagy biztos magadban, akkor miért kellett hülyét csinálni, belőlem? Miért hitetted el velem, hogy társat keresel? Miért húztad el előttem a mézesmadzagot?
Nem foglak zaklatni, ezt ígérhetem. Csak annyit, ami hirtelenjében szükséges, de azt is majd minimálisan. Ne haragudj!
Csak tudnám, hogy miért nem tudod bebizonyítani magadnak, hogy igenis képes vagy egy kapcsolatra! Ez nem rábeszélés, hanem vedd észre, hogy neked is jár a boldogság!!!!!
Miért dobsz el mindent magadtól? Miért félsz egy olyan kapcsolattól amiben igazán tudnak szeretni? Tévhit az, hogy minden kapcsolat egyforma, az emberek azért keresnek és kutatnak, hogy megtalálják azt akit neki teremtett az élet. Mondtad, hogy miért nem előbb találkoztunk... azért mert most kellett!!!!!
18:18
Minden élőlény akadályba ütközik önnön kibontakozásában, ezt szenvedésnek érzi. Az élet szenvedés. A születés, az öregség, a betegség, a halál, a szeretett lényektől való elszakítottság, a nem szeretett lényekkel való összezártság, sőt az el nem ért cél, a ki nem elégített vágy is szenvedély. Ez a "szenvedés igazsága ".
Ennek a szenvedésnek oka az erős vágy: a kívántnak megtartani, a nem kívántnak elutasítani akarása. A szenvedés a vágyakozásból, az élvhajhászásból, de az alkotásvágyból és a hatalomvágyból is fakad, jóllehet minden változásban van, és semmi sem tartós ezen a világon. Ez a "szenvedés okának igazsága "
Meg kell szüntetni ezt az olthatatlan szomjúságot és vágyakozást, le kell mondani a földi hiábavalóságokról - ez az út vezet a szenvedés megszüntetéséhez. Ez a "szenvedés megszüntetésének igazsága ".
Ahhoz, hogy ezt elérjük, a helyes belátáson, helyes elhatározáson, helyes beszéden, helyes cselekedeten, helyes életmódon, helyes elmélkedésen és helyes elmélyedésen átvezet. Ez az az út, amely elvezet a szenvedés megszüntetéséhez, a nyugalomhoz, a megismeréshez és megvilágosodáshoz. Csak ebben van menekvés a szenvedésektől és az egymást követő újjászületésektől.
Lehet "nemes középút"-nak nevezni ezt az üdvmódszert, mivel egyaránt kerüli a tobzódást és a haszontalan aszkézist.
Arra a kérdésre, hogy miért jött létre a lét szomjúhozása, amely a szenvedések végtelen láncolatához vezet.
Az ember előző létformáinak cselekedetei meghatározzák az adott létformát, vagyis az emberi törekvéseket is. Az emberi tudás elemei gondolatilag már előző létformájából erednek. Csak a gondolkodáshoz szükséges alapfeltételeket hozza magával, és érzékszerveit, amelyek révén a valóságot érzékeli. Ez az érzet a lét szomjazásához vezet, ebből következik a léthez való ragaszkodás. Ez az alapja a születés - betegség - fájdalom - öregség - halál - szenvedés láncolatnak.
Ennek felismerésével és megfelelő életvitellel az egyén útja elvezet a felszabadulásig, azaz a vágytalanság olyan állapotába, amely megszakítja a létkörforgás kényszerét.
Az élet szenvedéssel van teli. A szenvedés csak akkor szűnhet meg, ha a vágy és a többi szenvedély, amely az újramegtestesülést előidézi, maga is mind megszűnik. Ez csak fokozatosan, sok újjászületés során lehetséges, a megváltás felé való fokozatos előrehaladással. A sok létezés közepette az egyén megtisztul, újjászületésének előfeltételei egyre jobbak lesznek. A további előrelépés valószínűsége állandóan nő. Amikor egy lény létformáinak végén eléri a tökéletes szenvedélymentességet, befejeződik a világban való vándorlása. Halálakor megszabadul az újjászületéstől, eljut a világ örök nyugalmába. Persze lehet ezt másként is gondolni, de akkor mindent elsöpörsz magad körül, jó, most nem azt mondom, hogy csak ezt csináld, hanem azt, hogy van ilyen út is. Bízni kell a másikban és hinni, hogy menni fog vele!
11:27
B.U.É.K. Mindenkinek!
Remélem mindenki, jól érezte magát és le is, itta magát a szilveszteri bulikon!!!!
Itt egy teljesen újév, és teljesen új lehetőségek a munka és magán ügy, terén!
10:57
Jöttek a panaszok rendesen, hogy hanyagolom az írást, van is benne valami.
Annyira sok lett a munka és otthon is rossz a net, hogy nem volt időm írni, pedig zajlottak az események rendesen. Volt egy kis megbeszélnivalónk a Tündérrel is, és remélem, hogy jól fog dönteni. Jó, most lehetne azt mondani, hogy magamat nézem, de higgyétek el, hogy ez nem igaz, olyat soha nem tennék, ami neki rossz lenne. Szeretem annyira, hogy rosszat ne tegyek, s ezt ő is tudja, hogy ha kell, akkor elmehet, ha úgy boldogabb lesz, mint velem. Igen, nehéz szavak ezek, de ha belegondoltok, akkor rájöttök, hogy ha szeretünk valakit nagyon, akkor el is tudjuk engedni, ha tudjuk, hogy így lesz csak boldog.
Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zűrzavar uralkodik körülöttünk, a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, időt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt: Valójában mitől leszünk boldogok? Egyedül biztos, hogy boldogtalanok leszünk. A szerelem s a szeretni vágyás, az már mutat valamit. Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra. Nincs semmi okos dolog, ami azt sugallná, hogy ne légy boldog a társaddal.
Az olyan érzések, mint az elkeseredettség, a zavartság, a düh, a neheztelés, a harag, a féltékenység és a félelem, valójában nem rossz dolgok, hanem: tiszta pillanatok, amelyek rámutatnak arra, hogy mit fojtunk el. Általában azt gondoljuk, hogy a bátor emberek nem félnek semmitől. Valójában, pedig bensőséges viszonyban állnak a félelemmel. Mindannyian saját tetteink rabszolgái vagyunk: miért haragudnánk emiatt másokra? Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogság utjait, s tartozni szívvel valakihez. Csak úgy tartozunk felelősséggel, másként senki más. Életünk legfontosabb dolgai nem rendkívüliek vagy grandiózusak. A legfontosabbak azok a pillanatok, melyekben úgy érezzük, valaki megérintett. Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton. Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében. Az élet egy folyamatosan változó mozgás: a gyermek születése a csecsemő halálát jelenti, aztán a kamasz megszületése a gyermek halálát. Néha belegondolok, hogy amit teszünk azt jól tesszük e? S ilyenkor jön az az érzés, hogy ha nem lépsz, akkor mindig is egy kútban fogsz bezárva lenni. Pedig milyen tágas a világ, s van egy ember, aki fogja a kezed és a Te erőddel, karöltve teremted meg a boldogság útját. Nézz magadba, s látni fogod, hogy igazam van!
14:06
Kezdődik egy olyan hét ami teljesen más lesz mint a többi, hisz hétfőtől már két helyen fogok dolgozni. A régit még csinálom, míg az új be nem jön teljesen. Sokkal nagyobb részleggel kell majd foglalkozni. Eddig csak emberekkel foglalkoztam, de a mostani munkával már vállalati átszervezéssel és fogok foglalkozni. Most nem a pénz a lényeg, de ha már beszélek róla akkor tudni kell azt, hogy igen is azért fogadtam el ezt a munkát mert sokkal többet fizet. Egy vállalati átszervezés után járó jutalék az meghaladja egy miniszteri fizetést. Erre az ajánlatra csak a hülye mondana nemet.
Persze az egész nem jött volna létre ha nincs az én Tündérem, ő mondta, hogy van rá lehetőség és ragadjam meg. Persze ha nem motivál akkor még mindig szarakodnék és nem foglalkoznék az életemmel. KÖSZI KINCSEM, IMÁDLAK!
Kérdezték tőlem, hogy mit is jelent ez az egész vállalati átszervezés. Nagyon egyszerű, ez egy Közép-Európai Vállalkozásfejlesztési Program (KEVP).
A célja pedig nem más mint a:
Nemzetközi sztenderdek integrálása,
Források bevonásának előmozdítása,
Előnyösebb üzleti megoldások, kedvezőbb megállapodások biztosítása.
-A nemzetközi sztenderdekhez történő irányítási rendszerek azaz a minőségirányítási rendszerek bevezetése (ISO 9001), és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek (MEBIR) kiépítése.
-A források kiaknázása az a nemzeti és uniós pályázatok, források megszerzése, előkészítése.
-Az előnyösebb üzleti megoldások az a vállalati rövid és hosszú távú pénzügyi stabilitását célzó és piaci helyzetét javító megállapodások számának jelentős növelése.
Röviden ezt tudom elmondani, hogy mit is jelent egy vállalati átszervezés. Nagyon sok vele a munka, de ha belegondolok, hogy a pénz viszont igen, de igen magas, amit kapok érte, akkor nem érdekel az idő. Azt viszont tudom, hogy a kapcsolatom rovására nem fog menni, ezt megigérem!
16:51
2005. november 10., csütörtök Zajlik az élet rendesen, most a munkahelyemen változások lesznek. Kaptam egy másik ajánlatot egy másik cégtől, ahol sokkal jobb feltételek vannak. Persze a pénz az sokkal jobb. Ezért most azt csinálom, hogy elkezdem azt is, és kettőt fogok csinálni s akkor meglátom, hogy milyen is az. Ez teljesen más lesz hisz itt vállalati beruházások átformálása lesz a cél.
14:05
Oly rég voltam itt. Hol is kezdjem?
Mint már írtam, sokat vártam s várok még mindig, de hála az égnek minden rendben. Mit is jelent ez? Csak azt, hogy az a páncél amit az ember viselt, hogy mások meg ne ismerjék, azt sikerült eldobni és megmutatni, hogy milyen is belül az ember lelke. Sokat számít az, mert csak így lehet megismerni a másikat, csak így érhetjük el, hogy bízzunk a másikban. Néha azért meginogtam, de valami erő csak mondta, hogy tovább és tovább, ne add fel. Milyen jó volt, hogy hallgattam a belső hangomra, az érzésekre, a jelekre.
Kaptam egy aranyos SMS-t, amiben megkérdezte a Bea, hogy mikor akarom elvenni feleségül? Nem lepődtem meg, csak egy picikét, de ez a kijelentése még jobban elhatározta bennem, hogy tényleg jól választottam és nekem Ő kell. Egy kicsit még meg is hatódtam, de csak azért, mert belegondoltam abba, mikor ott van mellettem és azt súgja a fülembe, hogy mikor fog rohangálni itt közöttünk egy kis jövevény. Jó, tudom, most egy kicsit előre szaladtam az idővel, de ki ne tenné ha tudja s érzi, hogy most már tényleg boldog lehet egy olyan ember mellett aki viszont szereti.
Kinyílt ő is, és én is, amiben érzem, hogy egyre közelebb kerülünk egymáshoz, persze azért még vannak problémák, de majd azok is megoldódnak.
Azt tudom, hogy IMÁDOM!
21:14
Miért van az, hogy ha valaki törekszik a jó dolgok felé akkor mindig történik valami. Minek gördít akadályt az élet az ember felé? Talán a múlt miatt? Meddig kell bűnhődni azért ami már rég elmúlt? A másik meg az, hogy min kell vacilálni azon, hogy boldogok legyünk vagy ne?
Na mindegy, nem fogok ezen lamentálni, majd meglátjuk, hogy mi lesz és mi alakul ki az egészből. Tudom, most nehéz megérteni, hogy miről is van szó és, hogy miről is beszélek, de megígérem, hogy el fogom majd mondani.
21:17